Palástfű

Latinnév: Alchemilla vulgaris L.
Családnév: Rózsafélék családja

Alchemilla vulgaris L.

Évelő, levelei kerekek vagy vese alakúak, karéjosak, fogas élűek, a reggeli-délelőtti órákban vízcseppek figyelhetők meg rajtuk. A virágok aprók, zöldessárgák. A nagyszámú kis faj nehezen különböztethető meg egymástól.

Inkább a környező országokban, legelőkön, esetleg kaszálókon, gyakran tömegesen jelenik meg, különösen a hegyvidéken.

A földfeletti részek (Alchemillae herba) májustól július végéig gyűjthetők. Cserzőanyagot és proantocianidi-neket tartalmaznak. Ez utóbbiak és egyes flavonoid monoglikozidok gátolják a fehérjebontó enzimek, főleg az elasztáz működését, kisebb mértékben a tripszinét és a kimotripszinét. Az érfalvédő hatást tulajdonítják még a hisztaminfelszabadulás gátlásának is, továbbá a sejtközötti állományban a hialuronidáz-aktivitás gátlásának. A hajszálerek ellenálló képességét fokozzák, kóros áteresztőképességük csökken.

Vérzéscsillapító hatású, méhvérzések esetében alkalmazzák menstruációs zavarokban (menorrhagia); a kezelést ilyenkor 3-5 nappal a havi vérzés előtt kezdik meg.

Egyes adatok szerint a fenyegető vetélés (abortus imminens) megelőzésénél értek el jó eredményt. A gyógyszertárban előállítható folyékony kivonat (extractum fluidum) adagja naponta 3-4-szer 30-40 csepp, félórával az étkezések előtt.

A népi gyógyászatban a leveleket sebekre, kelésekre, vágásokra helyezik. A Székelyföldön zsanikának nevezik.