Földi tök

Latinnév: + Bryonia alba L.
Családnév: Tökfélék családja (Cucurbitaceae)

+ Bryonia alba L.

Kacsokkal kapaszkodó szárú, évelő növény. Gyökere 10-15 cm-es vastagságot is elérhet, húsos, frissen kellemetlen szagú. Levelei tenyeresen 5 karéjúak, érdesek. A termés fekete bogyó, mely mérgező. A piros földitök (Bryonia dioica Jacq., syn.: B. cretica L. subsp. Dioica IJacq.] Tutin) termései pirosak,szintén mérgezőek.

A fekete földi tök kerítésekre, sövényekre, bokrokra, fákra kapaszkodó növény. A piros földi tök a Dunántúl nyugati és középső részein néhol fordul elő, viszonylag ritkán található tömegesen.

A gyökerek (Bryoniae radix) a kukurbitacinok csoportjába tartozó, négy kondenzált gyűrűs triterpéneket és azok glikozidjait tartalmazzák. A keserű ízű kukurbitacinok kísérleti körülmények között már igen nagy hígításban sejtmérgező (citotoxikus) hatásúak, főleg daganatos sejtekre.

A népi gyógyászatban szeszes kivonatukat külsőlegesen (!) reumás bántalmakban bedörzsölőszerként használják. A bőrpírt hisztamin felszabadítása okozza. Részben hasonló felhasználású a - különösen a Mecsekben gyakori - pirítógyökér (Tamus communis L.). Ez utóbbi is kapaszkodó szárú, évelő növény, de levelei nem karéjosak, hanem szív alakúak. Mindkét növény gyökerét, főleg az utóbbit "földi zsír", "földi vaj" és "hajgyökér" néven is ismerik A vágási felületről lekapart nedvet az alkarra téve igazolják bőrvörösítő hatását.

A Bryonia gyökeret a hasonszenvi gyógyászatban (homeopátia) használják.