Ginszeng

Latinnév: Panax ginseng C.
Családnév: Borostyánfélék családja (Araliaceae)

Panax ginseng C.

Évelő növény, melynek idősebb gyökerei az ember alakjára emlékeztetnek, a gyökérnyak fejes, a főgyökér két-két elágazása a végtagok elhelyezésének megfelelően a "fej" alatt és a csúcsi rész elágazásaként jelennek meg. Levelei ujjasak.

A Távol-Kelet egyes hegyvidékein fordul elő, nagy területeken termesztik. Európában a termesztési kísérletek nem jártak eredménnyel. A Panax quinquefolius L. észak-amerikai, erdőalji növény, ezt is kiterjedten termesztik. Magról szaporítják.

A "csodagyökér" {Ginseng radix) 8-20 cm hosszú, 2-3 cm vastag. A "fehér ginszeng"-et napon vagy magasabb hőmérsékleten szárítják, külső pararétege leválik; a "piros ginszeng"-et leforrázzák vagy vízgőz hatásának teszik ki s csak azután szárítják, ezáltal vörösesbarnává és kissé áttetszővé válik.

Hatóanyagai szaponinok (2-3%), nagy részük két alkoholcsoportot tartalmaz (protopanax-diol) vagy három alkoholcsoportot (protopanax-triol), ezek glikozidjainak gyűjtőneve ginsze-nozid. Az ágiikon négygyűrűs (tetra-ciklikus dammaran típusú triterpén) vagy ötgyűrűs (pentaciklikus oleanol-sav). Az aglikonhoz kapcsolódó cukormaradékok számának csökkenő sorrendjében polaritásuk is csökken, tehát az 5 cukormaradékot tartalmazó szaporán vízben jobban oldódik (Rb-nek jelölik), mint a csupán egyetlen cukormaradékot tartalmazó vegyület (Rh).

Ősrégi távol-keleti "csodaszer", melyet nemcsak a hagyományos gyógyászatban használnak, hanem nagyszámú gyógyszeripari készítmény nyerésére is, gyakran társítva egyéb növényi kivonatokkal vagy gyógyszeranyagokkal (főleg B-vitaminok csoportjába tartozó vegyületekkel). A ginszenozidok hatására kissé csökken a vérnyomás, valamint a vérsavó (serum) koleszterinszintje. Fokozzák egyes belső elválasztású (endokrin) mirigyek működését, így egyes nemi hormonok termelődését (gonadotrop hatás), de növekszik a mellékvesekéreg hormonjainak (a kortikoszteroidok) képződése is. Kísérleti állatok kedvezőtlen külső hatások (szélsőségesen hideg vagy meleg környezet) vagy egyes anyagok okozta károsításokhoz jobban alkalmazkodtak (adaptogén tulajdonság). Önként vállalkozóknál javult a gondolattársítás (associatio), a megfigyelőképesség, de a központi idegrendszert izgató anyagoktól (pl. a koffeintől) eltérően nem váltottak ki izgalmi állapotokat, nem okoztak alvászavarokat. Mindezen tulajdonságai miatt, melyek hosszas kezelés során nyilvánulnak meg, a készítményeket elsősorban öregkori betegségek kezelésére használják (a geriátriában). A ginszenozidok hatására emelkedik a fájdalomérzet küszöbe, ezért csökken a fájdalmak iránti túlérzékenység (algesia), az idült mozgásszervi, reumás betegségben szenvedők kevésbé érzik a kisebb erősségű, de tartós, ismétlődő fájdalmakat. Jobbára tüneti (symptomatikus) kezelési eredmények mellett figyelemre méltó, hogy fokozódik egyes nukleinsavak (RNS) újratermelődése a szervezetben.

Vizes kivonatait 1-2 grammnyi (kb. kávéskanálnyi) gyökérporból készítik (forrázat), naponta 1-3-szor adagolják egy hónapig, majd 1-2 hetes szünet közbeiktatása után ismételten folytatják a kezelést. A gyökérport vagy a kivonatot gyakran kapszulákba zárva forgalmazzák, de folyékony kivonatai is forgalomban vannak.

Az előírtnál nagyobb adagok hosszan tartó használata során melléktünetek léphetnek fel (Ginseng abuzus syndroma) egyebek mellett a vérnyomás emelkedésével, alvászavarokkal, férfiaknál az emlők megnövekedésével (gynaecomastia), változáskor utáni nőknél (menopausa) az emlőkben fellépő feszítő érzéssel.

Az egyes készítmények értéke között lényeges különbségek lehetnek a gyökér eredete, a szárítás módja, a kivonatok készítésénél alkalmazott eltérő eljárások miatt. Az oldalgyökerek, általában a vékony gyökérrészek ("slender tails") több ginszenozidot tartalmaznak (kb. 10%-ot), mint a gyökér vastag része. Az amerikai P. quin-quefolius ginszenozidtartalma általában kb. 6%-os. A Kínában termesztett P. notoginseng (Burk.) F. H. Chen is hasonló hatóanyag-tartalmú. A japán csikuzetsu-ginszenget (Panax japonicus C. A. Meyer) igen magas szapo-nintartalom (kb. 20%) jellemzi, de főleg az oleanolsav glikozidjait tartalmazza, ezért inkább köptető (expectorans) hatású.

A fájdalomérzet küszöbét emelő hatást az acetil-szalicilsawal történő társítás fokozza. Kísérleti körülmények között ez a megállapítás nálunk dísznövényként termesztett Platycodon grandi/lórum A. DC. (Campanulaceae) gyökeréből (kikyogyökér) nyert készítményeknél is érvényes, ennek hatóanyagai is triterpénvázas szaponinok.

Hasonló tulajdonságokkal rendelkezik a tajgagyökér is (Eleuterococcus sentisocus, 1. ott), mely ugyanabba a növénycsaládba tartozik, mint a Panax fajok.