Martilapu

Latinnév: Tussilage, farfara L.
Családnév: Fészkesvirágzatúak családja (Compositae, Asteraceae)

Tussilage, farfara L.

Évelő növény, melynek hengeres gyökértörzséből tél vége felé fejlődnek ki előbb a sárga virágzatok, a vöröses pikkelylevelekkel borított tőkocsányok csúcsán, később jelennek meg a kerek, szív alakú, öblös és fogazott, alul fehéres levelek.

Agyagos vagy meszes, márgás helyeken, lejtőkön, téglagyárak mellett, agyag- és homokbányák szélén, vizek mentén sokszor tömegesen jelenik meg.

A virágzatokat (Farfarae flos) februárban (a hegyvidéken később is), a leveleket (Farfarae folium) pedig áprilistól június végéig gyűjtik. Nem tévesztendők össze az acsalapu (Petasites sp.) fiatal leveleivel.

Nyálkaanyagot tartalmaz, köhögéscsillapító (ingerhatást távol tartó) és gyenge köptető szer. Forrázatot 1-2 kávéskanálnyi drogból készítenek 200 ml vízzel, naponta 2-3 ilyen tea fogyasztható, lehetőleg mézzel édesítve. Az első teát a hajnali vagy kora reggeli ébredéskor fogyasztják tüdőasztmában (asthma branchiale), tüdőtágulatban (emphysema) és a silikosisban szenvedők.

A martilapu virágzataiban, de leveleiben is igen kis mennyiségű májkárosító pirrolizidinvázas alkaloidot mutattak ki (szenkirkin, tusszilagin), ezek vízzel (forrázat készítéskor) gyakorlatilag nem vonódnak ki. A drogból szeszes kivonat nem készítendő! A levelek élelmiszerként történő fogyasztása egy-két alkalomra korlátozódjék, májgyulladásos (hepatitis) betegek ne használják.