Nadragulya

Latinnév: + Atropa belladonna L.
Családnév: Burgonyafélék családja (Solanaceaé)

+ Atropa belladonna L.

Erős hatású évelő növény, melynek minden része mérgező. Gyökértörzse többfejű, a belőle fejlődő 40-50 cm hosszú, 4 cm vastag vagy ennél nagyobb átmérőjű gyökerei sárgásbarnák, belül szürkésfehérek. A szárak 1 -1,5 (2) m hosszúak és nagy, bokorszerű termetet kölcsönöznek a növénynek. Minél öregebbek a tövek, annál több szárat fejlesztenek. A szár alsó részén a levelek szórtak, az ágakon kettesével fejlődnek, egy nagyobb mellett egy kisebb található. A levelek hossza elérheti a 15 (20) cm-t, alakjuk hosszúkás-kerülékes vagy tojásdad, élük ép, csúcsuk hegyes, alapjuk nyélbe keskenyedő. Az oldalerek a fő érből kb. 45 °-os szögben ágaznak el, a lemez széle felé íveltek és egymásba torkollnak. Júniustól kezdve virágzik augusztus végéig.

A virágok egyenként vagy kettesével képződnek a felsőbb levelek hónaljában. Pártájuk 2,5-3,5 cm hosszú csöves, 5 cimpával, kívül ibolyásbarna, belül sárgás alapon bíborpiros-ibolyás erezettel. A termés majdnem gömbölyű, fekete, fényes bogyó, átmérője körülbelül 1,5 cm, a bogyó alapjánál az ötágú, csillagszerű, maradandó csésze látható. Présnedve ibolyáskék. Gyakran ugyanazon a tövön nyáron a virágok alatt zöld, lejjebb már fekete termések találhatók. A magok átmérője kb. 2 mm, barnák. Ismeretes egy sárga virágú és termésű változata is (var. flava Páter = var. lutea Döll.).

Eurázsiái növény, nálunk főképpen a bükkösökre jellemző, főleg az erdők szélén, az erdő kitermelést szolgáló utak mellett, vágtereken található.

Sok nedvességet, fényt és elegendő meleget igénylő növény, melynek magvai csak a jól átmelegedő talajban csíráznak, amikor az átlagos napi hőmérséklet eléri a 20 °C-ot. A csírázás elhúzódó, a csírázási százalék változó. A magvak 5-7 évig megőrzik csírázó-képességüket..

A csíranövények lassan fejlődnek, nem viselik el a késői fagyokat, de a szárazságot sem, a gyomnövények könnyen elnyomják őket. A sárga változat egyenletesebben csírázik, szárazsággal szemben valamivel ellenállóbb, hatóanyag-tartalma nagyobb.

Hatóanyagai és felhasználása

A gyökerek (Belladonnae radix) legalább 0,40%, a levelek (Belladonnae foliuni) 0,25% összalkaloidot tartalmazzanak. A gyökerek esetében ez a követelmény nehezen érhető el. A levelek összalkaloid-mennyisége koruktól függően változik: a szár csúcsi részein mindig nagyobb, mint az alsóbb, idősebb levelekben. Hasonló a helyzet a száraknál is, mert a csúcsi, vékony részekben az alkaloidtartalom mindig nagyobb, mint a középsőkben, a legalsó, vastag, fásodott szárrészeké pedig gyakorlatilag elhanyagolható. Az idősebb szárak porításával és a fás részek eltávolításával növelhető a viszonylagos alkaloidtartalom. A levelek nyele alkaloidokban mindig gazdagabb a lemezekénél. A pontosan meghatározott alkaloidtartalmú levélpor gyógyszertári drog, a gyökér elsősorban ipari nyersanyag, a legtöbb kivonat összalkaloidot tartalmazó készítmény és az egységes hatóanyag is ebből a növényrészből készül.

A nadragulya fő alkaloidja a hioszciamin (85-98%). Ez egy optikailag aktív, balra forgató vegyület, mely biológiai szempontból is a leghatásosabb. A növényi részek szárítása során, de főleg a kivonatok készítésekor jórészt atropinná alakul, mely az előbbi alkaloid optikailag nem aktív, ún. racém módosulata. Főleg a gyökér, kisebb mértékben a levél szkopolamint (lásd a Datura fajoknál), apoatropint, belladonint is tartalmaz.

Az atropin az acetilkolin hatását gátló (antikolinerg, kolinolytikus) vegyület, mely az idegdúcok mögötti (postganglionális) receptorokat foglalja le. Minden muszkarinszerű acetilkoin-hatást bénít (parasympatholytikum). Hatására a szembogár (pupilla) tartósan kitágul (mydriasis). E célból használják a szemészetben tükrözéskor (szemfenékvizsgálatkor), alkalmazzák továbbá a szaruhártya (cornea) gyulladásos folyamataiban és fekélyében, kötőhártya (conjunctiva) gyulladásaiban. Kettőslátást, fényiszonyt (photophobiát) okozhat.

A hioszciamin, illetőleg az atropin a simaizmok görcskészségét csökkentő, megfelelő adagban görcsoldó hatású, mégpedig idegrendszeri úton (neurotrop Spasmolytikum). Ez a hatás a muszkarinszerű kolinerggátlásnak és az így fokozódott szimpatikus izgalomnak köszönhető. A vegetatív idegrendszerre úgy hat, hogy csökkenti a külső elválasztású (exokrin) mirigyek működését, különösen a légzőkészülékben és a tápcsatornában (parasym-patholytikus hatása révén). Orvosi rendeletre használható gyomorsavtúltengésben (hyperaciditas), tengeri betegségben, hányinger és hányás csillapítására, rendszerint más gyógyszerekkel társítva.

A kivonatokat, atropintartalmú készítményeket, az atropin egyes származékait használják az epehólyag és húgyutak görcsös állapotának szüntetésére, tüdőasztmásoknál a hörgők görcsének csökkentésére, de a kóros váladék besűrűsödése miatt e területen fenntartásokkal alkalmazzák. Görcsös székrekedésben (obstipatio), szigorú orvosi felügyelet alatt bélelzáródásban (ileus), továbbá csuklásban (singultus) papaverinnel társítják. Ez utóbbi közvetlenül a simaizomra hat (musculotrop Spasmolytikum), ezért más esetekben is gyakran rendelik atropinnal együtt vagy nadragulyakivonatokkal. Az atropin csökkenti fájdalmas havivérzésekkor (dysmenorrhoea) a méh görcsös összehúzódásait.

Más gyógyszerekkel társítva rendelik a gyomor- és patkóbél fekélyeinek kezelésére, kettős hatása miatt: csökkenti a gyomorfal kórosan fokozott tónusát és a vegetatív idegrendszeri hatásnak köszönhetően a gyomornedv elválasztását. Emellett a gyomorzár (pylorus) görcsét is szünteti.

Az atropin gátolja a bolygóideg (vagus) fokozott izgalma által kiváltott lassú szívverést (bradycardiát), a paraszimpatikus túlsúly miatt megállt szívet beindíthatja. A vérnyomást kevéssé befolyásolja.

A központi idegrendszerre kis adagban szelektív bénító, nagy adagban - túladagolás, mérgezés esetében viszont - izgató hatást fejthet ki, ilyenkor pszichomotoros nyugtalanság, izgatottság lép fel. A gyógyszeres adagok központi idegrendszeri hatását ideggyengeség, az idegrendszer fokozott ingerlékenységével és fáradékonyságával járó állapotok (neurovegetativ dystonia, neurasthenia) kezelésében vehetik igénybe, más gyógyszerekkel, elsősorban az anyarozs (Claviceps purpurea) alkaloidjaival együtt. Parkinson-kórban a tüneti kezelést szolgálja. Az akaratlagos fő mozgató idegpályán kívüli (extrapyramidalis) rendszerre hat, melynek zavaraiban centrálisán csökkenti a fokozott izomtónust, a remegést alig befolyásolja.

Sebészeti altatásban morfinnal társítható. Részben kivédi a prosztigmin mellékhatásait. A pilokarpin és a kolin-észteráz bénítok túladagolása esetén, valamint szerves foszfortartalmú növényvédő szerekkel történt mérgezésben szigorú orvosi felügyelet mellett használják. A nadragulyából vagy alkaloidjaiból előállított valamennyi gyógyszer csak orvosi rendeletre használható.

Ellenjavallatok: zöldhályog (glaucoma), dülmirigy (prostata) túltengés, szabálytalan és szapora szívverés (tachyarrhythmia), kitágult vastagbél (megacolon) esetén.

Mellékhatásai: szájszárazság, rekedtség, továbbá látási zavarok.

Legnagyobb egyszeri adag a gyökérnél 0,12 g, napi adag 0,40 g. A száraz kivonat (Extraction Belladonnae siccutri) esetében a legnagyobb egyszeri adag 0,10 g, napi adagja pedig legfeljebb 0,30 g. A szeszes kivonat (Tinctura Belladonnae) egyszeri legnagyobb adagja 1,00 g, napi adagja pedig 3,00 g.

Mérgezés a nadragulyakivonatot és atropint tartalmazó gyógyszerek nem előírásszerű használata esetén vagy a bogyók elfogyasztásakor történhet. Utóbbiak kellemes ízűek, feltűnőek, gyakran fordulnak el erdőirtások területén málnával együtt. A mérgezés első tünetei: erős megvilágítás mellett is tág pupilla, rekedtség, mely hangadási képtelenségig fokozódhat (aphonia), vörhenyre emlékeztető, helyenkénti bőrvörösödés, esetleg láz, gyors és ismételt hangulatváltozás (nyugtalanság, mozgáskényszer, majd gátoltság, levertség, majd újabb izgatottság).

Elsősegélyt (gyomormosás orvosi szénpor szuszpenzióval, beolajozott szondával, azután sós hánytatószert adagolnak, egy evőkanálnyi konyhasót egy pohár meleg vízre, majd sós hashajtóként nátriumszulfátot, keserűsót lehet adni) orvosnak kell nyújtania. Gátlásos állapot fennmaradásakor az orvos koffeint vagy más, központi idegrendszert izgató (analeptikus) gyógyszert adagolhat, mesterséges légzést alkalmazhat. Izgatottsági állapotokban diazepám (Seduxen) adható. A perifériás hatások csökkentésére az orvos ellenszerként fizosztigmint (1-2 mg-ot, vénás adagolásban) vagy pilokarpint rendelhet.

Termesztése

Termesztésére legjobb, ha a természetes előfordulásának alsó határán, a bükkerdők közelében választunk ki területet. Ma még vadon előforduló állományaiból gyűjtik, ebből azonban a szükséglet nehezen fedezhető, mivel az egyedek száma helyenként erősen megcsappant. A hatóanyag-tartalom a gyógyszerkönyvi értékeket nem mindig éri el, a gyógyszeripar követelményeit nem elégíti ki.

Termesztés céljára a javított sajátságú, kiválogatott, magas hatóanyag-tartalmú egyedekből indulnak ki. Az alkaloidszint örökletes tulajdonság, de a termesztés során rendszerint kisebb, mint a kiindulási anyagként felhasznált, vadon termő példányoké.

Termesztésére legalkalmasabbak a mély rétegű, kellő nedvesség- és humusztartalmú, kéregmentes, meleg talajok. A nehéz, kötött, hideg, vizet át nem eresztő talajok nem kedvezőek a növénynek. Nem termesztik más burgonyafélék után, azok szomszédságában, mert közös kártevőik vannak.

Mind az istálló-, mind a műtrágyák jelentősen fokozzák a terméshozamot. Ha az előző vetésnek istállótrágyát juttatunk, akkor a nadragulyának csak műtrágyát kell adni. Ha ez nem történt volna meg, alapszántáskor 20-40 tonna istállótrágyát és 60 kg N, 45 kg P, 45 kg K tartalmú műtrágyát juttatunk a talajba. A második évben a szárak fejlődésének megindulásakor, az első kapálással együtt hektáronként 45-60 kg N-t adagolunk a talajba, 10-12 cm-es mélységben, soronként, a tövektől 8-10 cm-es távolságra.

Késő őszi magvetéssel szaporítják. A sorok közötti távolság 60 cm, a magszükséglet 8-10 kg/ha, a vetés mélysége 1,5-2 cm. Sorjelző növényként saláta használható, de ezt táplálkozásra vagy takarmányozásra nem használhatjuk fel. Tavaszi vetés csak előkezelt maggal történhet: homokba rétegezve 2 hónapig 0-5 °C közötti hőmérsékleten tartjuk.

Az ápolási munkálatokat tavasszal minél korábban kell kezdeni, megakadályozva a terület elgyomosodá-sát, talajkéreg képződését. Amikor a növénykék elérték a 4-5 cm-es magasságot, ritkítani kell. Az egész tenyészidőszak során a talaj felső 8-10 cm-es rétegét porhanyósan tartjuk. Gyomirtásra szükség esetén di-nitro-fluormetil-anilin vagy etilfenil-klórecetsav-amid-származékok használhatók.

A nadragulya gyökerét a kolorádó-bogár lárvája, a cserebogár pajorja és a drótféreg támadja meg. A bolhák (Epithrix atropae) a leveleket lyukasztják ki.

A leveleket nyelükkel együtt gyűjtjük. Az elöregedett, alsó levelek kevés hatóanyagot tartalmaznak. Az első évben csak egyszer gyűjthetők a levelek, ezekhez hozzátehetők a szárak csúcsi részei is, melyek hatóanyag-tartalma egyenértékű vagy magasabb, mint a leveleké. A második évben, esetleg a harmadikban is, az első gyűjtést a bimbók megjelenésekor végezzük el, majd 3-4 hét múlva a szárak csúcsi részeire kerülhet sor. 45-60 nap múlva ismét gyűjthetők a levelek, majd egy hónap múlva a fiatal hajtások. Ezáltal a második-harmadik évben júniustól októberig 4-4 gyűjtést végezhetünk. Amennyiben a leveleket értékesítjük, a hektárra számított alkaloidhozam 7 kg, ha viszont a fiatal hajtásokat is felhasználják, az évi hozam elérheti a 12 kg-ot. A gyökereket a táblák felszámolásakor, a második év őszén vagy a harmadik év folyamán termelik ki. A betakarítás a cukorrépa, burgonya vagy cikória betakarítására használt gépekkel történik, melyeket használat után gondosan meg kell mosni. A kettéhasított gyökereket szárítjuk, a száradási arány kb. 4:1, a hozam 800-1000 kg/ha. A levelek hozama az első évben mindössze 300-400 kg, de a második-harmadik évben már elérheti az 1000 kg-ot, a hajtások értékesítésekor még ennél is többet. A leveleknél a száradási arány 6-7:1.

A begyűjtött leveleket nem szabad összetömöríteni és azonnal a szárítóhelyre kell szállítani. Meleg napokon padlásokon, színekben szárítva négyzetméterenként 1 kg levelet számítunk. Kedvezőtlen időjárás esetében a leveleket és a gyökereket is előbb 35-40 °C-on, majd a nedvességtartalom legnagyobb részének elvesztése után 50-60 °C-on szárítjuk.

A termesztés, gyűjtés, szárítás, szállítás, csomagolás, tárolás során valamennyi óvintézkedést meg kell tenni a mérgezés lehetőségeinek elkerülésére. A drogot külön helyiségekben, vagy jól elszigetelt helyen kell raktározni, hogy elkerüljük más növényi termékkel való keveredését. A raktárát zárva tartjuk, a zsákokat halálfejes jelöléssel kell ellátni.