Petrezselyem

Latinnév: Petroselinum crispum (Mill.)
Családnév: Ernyősvirágzatúak családja (Umbelliferae, Apiaceae)

Petroselinum crispum (Mill.)

A gyökereiért termesztett konyhakerti kultúrváltozatok (convar. radicosum (Alef.) Danert; subsp. tuberosum [Bernh. ex Rchb.]) vagy a főleg levelei miatt kinemesített, fűszernövényként (convar. crispum var. vulgare [Nois.] Danert) ismert fajták különböző részeit egyes országokban a hivatalos gyógyászatban is használják (Petroselini radix, Petroselini folium, Petroselini fructus), nálunk azonban csak a népi gyógyászatban.

Illóolajukban főleg fenolos anyagok találhatók, jelentősebb az apiol. Ezt a nevet nemcsak az egységes vegyület esetében használták, hanem kivonatokat, esetenként az illóolajat is így jelölték. A termések 2-6% illóolajat tartalmaznak, egyes kultúrfajtákban a mirisztin van túlsúlyban, másokban, ritkábban, az alliltetrametoxibenzol. Mindezek fenilpropán-származékok. Az apiolt régen magzatelhajtásra használták, méhre gyakorolt összehúzó hatása mellett vesekárosító, tudatzavart keltő anyag.

Görcsoldó, értágító, vizelethajtó tulajdonságai miatt a leveleket például a magas vérnyomásos betegek használják, de a hatás elérésére olyan nagy adagban kellene alkalmazni, amely már mellékhatásokkal rendelkezne. Fűszerként viszont a levelekből olyan kis mennyiséget használnak, hogy semmilyen károsító hatás nem léphet fel. A termésekből készült hideg vizes kivonat adagja 1 kávéskanálnyi, amelyet fél liter vízzel áztatnak, másnap szűrik és aznap elfogyasztják.

A népi gyógyászatban Erdélyben "vadpetrezselyem" néven használják a kocsordfajokat (főleg a Peucedanum oreoselinum L. Mnch. fajt), de a nemzetség más képviselőit is, és a petrezselyemre emlékeztető egyéb növényeket.

A Peucedanum ostruthium (L.) Koch gyökere kálciumantagonista hatású kálium-ionnal kiváltott nyúlverőér-összehúzódással szemben (a hexános kivonat).