Féregűző varádics

Latinnév: + Chrysanthemum vulgare Bernh.
Családnév: Fészkesvirágzatúak családja (Compositae, Asteraceaé)

+ Chrysanthemum vulgare Bernh.

150-180 cm magas évelő növény, levelei szárnyasán szeldeltek, csúcsán a fészekvirágzatok sárgák, félgömb alakúak, bennük csak csöves virágok találhatók.

Parlagok, útszélek mellett, folyópartok gyakori évelő növénye.

A virágzatok (Tanaceti inflorescentia) a nyár második felében gyűjthetők. Nagyszámú fajon belüli (infraspecifikus) kémiai változata (kemotaxonja) ismert. Illóolajhoza-ma 1-1,5%. A legtöbb példány főalkotórésze a (+) izotujon, mely viszonylag kevésbé mérgező, mint a nálunk is gyakran ültetett keleti tuja vagy életfa (Thuja orientális, Biota orientális) és nyugati tuja (Th. occidentalis) illóolajában található tujon. A tujon helyi izgató hatásának megnyilvánulása után főleg a központi idegrendszer zavarai léphetnek fel epileptiform görcsökkel, pupillatágulással, fejfájással, tudatzavarral. Heveny mérgezésben szívritmuszavarokat válthat ki, idült mérgezésben vese- és máj károsító hatású lehet.

A magyarországi genotípusok illóolajának összetételében lényeges különbségek figyelhetők meg. A fenti, gyakran fő alkotórészként szereplő monoterpén keton mellett egyes példányokban kámfor, cineol, borneol, liratol és liratil-acetát, artemiziaketon, krizantemu-mepoxid található nagyobb mennyiségben. A tujonban gazdag (50-90%) illóolajmintákLD5o értékei 700-1200 mg/testsúly kg, intraperitoneálisan egérnek adagolva. Ezzel szemben a 95% davanontartalmú illóolaj esetében ez az érték 3050 mg/testsúly kg, és jó fájdalomcsillapító tulajdonsággal rendelkezik.

Féregűzőként cérnagiliszta (Oxyuris vagy Enterobius vermicularis) és orsóféreg (Ascaris lumbricoides) okozta bélférgességben használták, de a tujon mérgező tulajdonságai miatt kiszorult a gyógyászatból. Figyelmet érdemelnek a gyakorlatilag tujonmentes fajon belüli kémiai változatok, főleg egyéb hatásaik miatt.