Erdei pajzsika

Latinnév: + Dryopteris filixmas (L.)
Családnév: Páfrányfélék családja (Polypodiaceae)

+ Dryopteris filixmas (L.)

Évelő, virágtalan növény vízszintesen vagy ferdén elhelyezkedő gyökértörzzsel, mely kb. 30 cm hosszú, és az előző évek során képződött levelek nyelének maradványai sűrűn borítják. Ezek a levélnyélmaradványok íveltek, kb. 5 cm hosszúak, 1 cm vastagok, közöttük hártyás pelyvaszőrök találhatók. A gyökértörzs egyik végén vannak a levélrügyek, másik vége a növény legöregebb része. A levelek kifejlődésük kezdetén pásztorbotszerűen csavarodottak. Hosszuk eléri a 100 cm-t (esetleg 120-140 cm-t), tölcsér-szerűén rendeződnek el. A levelek nyele 20-30 cm hosszú, barna pikkelyszőrök borítják. A nyél keresztmetszetében 5-9 sötétebb pont alakjában a szállító edények nyalábjai láthatók. A levél lemeze kétszer szárnyalt, a szárnyacskák fonákán spóratartók (sporangiumok) találhatók 1 mm átmérőjű kis csoportokba tömörülve, mindegyik ilyen csoportot egy vese alakú fátyolka borít. A domb- és hegyvidék nyirkosabb, árnyékosabb erdeiben terem.

Összetéveszthető más páfrányokkal, melyektől a következő bélyegek alapján különböztetjük meg:

1. A szárnyak ne legyenek ismételten szeldeltek, a levélnyélen található pikkelyszőrök ne legyenek mirigyesek (más Dryopteris fajok). A szárnyak legelső (legalsó) szárnyacskája ne legyen hosszabb, mint a többi, ne legyen rajta egy karéjszerű fülecske (Polysti-chum lobatum [Huds.] Cheval.; syn.: P. aculeatum [L.] Roth).
2. Keresztmetszetben a levélnyélben ne legyen csupán 2 edénynyaláb, ne hiányozzanak a levelekről a barna pikkelyszőrök (Matteucia struthiopteris [L.] Todaro; syn.: Struthiopteris filicastrum Ali.).
3. A spóratartók csoportjai ne legyenek megnyúltak, félhold alakúak (Athyrium filixfemina [L.] Roth.).

A Dryopteris filix-mas gyökértörzsét a rajta levő levélnyélmaradványokkal együtt gyűjtik (Filicis maris rhizomá). Kiásásuk után eltávolítják a gyökereket, az elhalt, belül barna részeket. Szobahőmérsékleten vagy legföljebb 35 °C-on szárítják anélkül, hogy felhasítanák. A gyógyszeripar rendszerint a friss gyökértörzseket dolgozza fel.

Két- és háromgyűrűs floroglucin-származékokat tartalmaz; melyek éterrel vagy kloroformmal vonhatók ki (filicin). Ipari készítményeit féregűző szerként használják, embernél ma már igen ritkán. A kivonatok bénítják a bélférgek izomzatát, ezek sós hashajtókkal kiűzhetők. Embernél csak a pántlikagiliszta (Taenia solium) elűzésére használják, nagy körültekintéssel. A kezelés után két óra múlva adagolják a sós hashajtót, és a székletben megkeresik a féreg "fejét" (a szkolexet). Amennyiben a kezelés eredménytelen volt, néhány hónapon belül nem ismételhető meg. A hatóanyag felszívódásának csökkentésére a gyógyszer adagolása előtti estén és kiürülésig nem fogyaszthatók zsiradékok és szeszes italok. A kezelés tökmaggal egészíthető ki (Cucurbita pepo).

Az állatgyógyászatban a készítményeket juhok májmételye (Fasciola hepatica), szárnyasok különböző bélférgei ellen használják.

A sasharaszt (Pteridium aquilinum [L.] Kuhn) erdők szélén, vágtereken, domb- és hegyvidéki füves térségeken gyakran tömegesen jelenik meg. Rákkeltő. A heveny mérgezést a tiamináz nevű enzim jelenléte okozza, mely bontja a háziállatok takarmányával felvett B1-vitamint, annak hiányát okozva.