Erdei mályva

Latinnév: Malva sylvestris L.
Családnév: Mályvafélék családja (Malvaceae)

Malva sylvestris L.

Kétéves vagy évelő növény szőrös, kb. 1 m magas szárakkal, melyek felegyenesednek vagy részben a földön fekszenek. Levelei kerekek vagy vese alakúak, félkörös vagy háromszögletű karéjokkal. A virágok 2-6-os csoportokat képeznek a levelek hónaljában. Csészéjük kettős: a külső 3 levelű, a belső 5 levelű. Az 5 sziromlevél szabad, 2-3 cm hosszú, kicsípett csúcsú, pirosas lilaszínű, 3 sötétebb érrel, szárításkor megkékül. A nagyszámú porzó szála csővé nőtt össze. A magház felső állású, belőle nagyobb számú bibeszál és fonalas bibe nyúlik ki. Májustól késő őszig virágzik. A termés korong alakú, lapos, alapjánál a maradandó csészével; éretten 9-11, vese alakú résztermésre esik szét. Gyakori vetési gyom, burgonya- és répaföldeken, valamint más kapásnövények között. Közönséges füves helyeken, erdők szélén.

A papsajt vagy apró mályva (Malva neglecta Wallr. és M. pusilla Sm., syn.: M. rotundifolia L.) virágai kisebbek, fehéresek vagy rózsaszínűek, leveleiket éppenúgy gyűjtik, mint az erdei mályváét. A bodros mályva (Malva verticillata L.) és annak fodros levelű alfaja, melyet önálló fajnak is tekintenek (Malva crispa L.) nagy termetűek, pártájuk viszont kicsi, fehéres vagy halvány bíborszínű. Ázsiai eredetűek, nálunk szórványosan előfordulnak, könnyen termeszthetők.

A nálunk mórmályva (Malva glabra Desv.) néven ismert növény valószínűleg a vitatott rendszertani helyzetű Malva sylvestris L. subsp. mau-ritiana (L.) A. et G.-nek felel meg, minden részében nagyobb, mint a M. sylvestris, szára csupasz, szőrképletek csak a levelek színén vannak, szirmai sötétebb lila színűek. Afrika északi, északnyugati részein honos, nálunk ezt a fajt termesztik. Nehezen viseli el a hideg légáramlatokat, a ködös éghajlatot, az esős nyarakat. Noha évelő növény, a rozsdagomba (Puccinia malvacearum) kártétele miatt egyévesként is termesztik.