Borsmenta

Latinnév: Mentha piperita L.
Családnév: Ajakosvirágúak családja (Labiatae, Lamiaceae)

Mentha piperita L.

Évelő növény gyökértörzzsel, tarackokkal. Az első évben fejlődő főgyö-kér helyét átveszik a szár alsó részeiből kiinduló járulékos gyökerek. A szárak alsó, földbeli részéből alakul ki a gyökértörzs, melyből azután minden irányban tarackok és földfeletti indák képződnek. A szár magassága elérheti a 100 cm-t, négyzetes, egyes fajtáknál zöld, másoknál ibolyáspiros vagy barnásibolya színű. Utóbbi fajtáknál az ágak és a levelek erei nem zöldek, hanem szintén vöröses színűek. A levelek nyele kb. 1 cm hosszú, lemeze 3-8 cm hosszú és 1,5-2,5 cm széles, alakja tojásdad vagy lándzsás, csúcsa hegyes, alapja nyélbe keskenyedő, éle fűrészelt. A virágok a szárak csúcsán egymás feletti örvökbe tömörülnek, füzérszerű virágzatot képeznek. A virágok ibolya- vagy rózsaszínűek, pártájuk négykaréjú, nem ajakos. Júniustól szeptemberig virágzik.

Termése négy makkocska, mely a csészében jön létre. Ritkán köt magot. A növénynek, különösen ha megmorzsoljuk, jellemző illata van. A Mentha piperita keverékfaj (hibrid), mely ismételt kereszteződések révén jött létre. Mint minden hibridfaj, alaki sajátságai és kémiai összetétele is igen változékony. Vadon nem fordul elő. Nálunk vizek mellett, nyirkos, nedves helyeken a Mentha nemzetség más fajai teremnek: A M. aquatica L., melynek virágzata gömb alakú; a M. arvensis L. szára levélcsomóban végződik; a M. longifolia (L.) Huds. szára szőrös; a M. spicata L. (syn.: M. viridis L.) szára kopasz; a M. suaveolens Ehrh. (M. rotundifolia Auct.) középső szárlevelei kerekek; a M. pulegium L. virágai a lekerekített csúcsú levelek hónaljában képződnek. A vadon termő taxonok rendszertani helyzete vitatott, a növények változóak, sok közöttük az átmeneti alak, a hibrid.

A borsmentát minden földrészen termesztik. Eredetét illetően megoszlanak a vélemények. Egyes felfogások szerint a Távol-Keleten, mások szerint Angliában jött volna létre, majd onnan terjedt el kultúrnövényként (monofiletikus eredet), de az is lehetséges, hogy a föld különböző tájain képződött ismételt kereszteződések révén (polifiletikus eredet). Nagyszámú kultúrváltozata (fajtája) közül a zöld-szárúakat (forma pallescens) Pfalz típusúaknak, a pirosas szárúakat (forma rübescens) Mitcham-típusúaknak nevezik.

A fodormenta (Mentha spicata L. em. Huds., var. crispa [Benth.] Mansf. és a M. aquatica L. var. crispa [L.] Benth.) szintén csak termesztve fordul elő, ennek eredete, rendszertani besorolása is vitatott.

A borsmenta fejlődéséhez nagyobb talaj- és légköri nedvesség szükséges. A napi 12-14 órás megvilágítás is előfeltétele a sikeres termesztésnek. A jó fejlődéshez napi 10 °C-os átlagos hőmérsékletre van szükség. Jól áttelel olyan területeken, melyeken a havi középhőmérséklet mínusz 3 °C, a legalacsonyabb érték pedig mínusz 17 °C. Hótakaró alatt mínusz 30 °C-os hidegben is áttelel, de a felmelegedések után visszatérő fagyok ártalmasak. Nyáron a 18-22 °C-os napi középhőmérséklet a legmegfelelőbb.