Karbonsavak

A karbonsavak nyílt vagy zárt láncú vegyületek, melyek molekulájában egy vagy több karboxilgyök található. Az egész növényvilágban elterjedtek szabadon, sóik vagy észtereik formájában.

Gyakori a nyílt láncú sóskasav (oxálsav), almasav, citromsav, borkősav, a hidroaromás kínasav, az aromás kávésav és a fahéjsav több származéka. A sóskasavas mész (kálciumoxalát) a növényi sejtek leggyakoribb kristályos zárványa. Sóskasavban gazdag növényi részek (rebarbara, sóska, spenót) túlzott mértékű fogyasztása káros lehet a szervezetre. A vesekövek jelentős százalékát képező kálciumoxa-látot azonban a szervezet akkor is termeli, ha a táplálék ezt a karbonsavat vagy sóit nem tartalmazza. A citromsav, főleg nátriumsója lebontási termékeivel lúgosítja a vizeletet, a szervezetből mészsóinak formájában ürülő fölös citromsav pedig csökkenti a kálciumoxalát kristályok képződését. A sok citromsavat tartalmazó gyümölcsök (Citrus sp.) vagy gyógyszerek csökkentik a tartósan savas vizeletben képződő sóskasavas mészkristályok képződésének valószínűségét.

A karbonsavaknak köszönhetően a gyümölcslevek és egyes gyógyteák jobban oltják a szomjúságot, mint a víz, a karbonsavak szerepet játszanak a kálium, magnézium és más ásványi anyagok szállításában, kedvezőbb elosztásában a szervezetben.