Szaponinok

A szaponinok olyan glikozidok, melyek aglikonját szapogeninnek nevezzük.

A szapogenin lehet triterpénvázas, 30 szénatomos, ez rendszerint 5 kondenzált gyűrűs vegyület; és szterinvázas, 27 szénatomos, oxigént és/vagy nitrogént tartalmazó szerkezetű.

A szaponinok vízzel rázva habzanak, felületaktív anyagok, csökkentik a víz felületi feszültségét. A legtöbb szaponin hemolizál: hatásukra a vörösvértestek festékanyaga a plazmába áramlik. A habzóképesség és a hemolitikus hatás nem függnek össze; vannak habzó és alig hemolizáló szaponinok és fordítva. Többségük ingerli a nyálkahártyákat, tüsszentést váltanak ki, poruk köhögési rohamot okozhat. Köptető hatásuk miatt használják a fátyolvirág (Gypsophila paniculatd) és az orvosi kankalin (Primula officinalis) gyökereit, a szappanfű (Saponaria officinalis) földfeletti részeit. Vizelethajtó hatásúak a tövises iglic (Ononis spinosa) szaponinjai.

Egyes sajátos szerkezetű szaponinoknak (példa az édesgyökér - Glycyrrhiza glabra - gyökere, a bokrétafa - Aesculus hippocastanum - magvai, a körömvirág - Calendula officinalis - virágai) gyulladáscsökkentő hatásuk van. Hatásosabb az előbbieknél a csodagyökérnek vagy embergyökérnek is nevezett ginszeng (Panax ginseng). Szaponinok mellett lignánok és kumarinok találhatók az ugyancsak távolkeleti és szintén a borostyánfélék családjába (Araliacae) tartozó tajgagyökér (Eleuterococcus senticosus) gyökereiben. E család hazai képviselője a repkény borostyán (Hedera helix), sza-poninjaiból légcsőhurutban, szamárköhögésben, tüdőasztmában javallt gyógyszergyári készítményeket állítanak elő.

A szaponinok fokozzák más hatóanyagok oldékonyságát vízben, szeszben, de a felszívódásukat is. Ezért a szaponintartalmú gyógyszerektől a szervezetbe a táplálékkal kerülő mészionok nagyobb arányban jutnak a véráramba, és erősítik (olykor nem kívánt mértékben) a szájon át adagolt készítmények (pl. Digitális) hatását.

Szerkezeti hasonlóságuk miatt az édesgyökér triterpénvázas szaponion-jainak hatása azonos a mellékvesekéreg egyes hormonjaiéval. Szapogenineket használnak szterinvázas hormonok (kortizon és származékai) félszintézissel történő ipari előállítására.

A fitoekdizonok (ekdiszteronok) olyan szteroidok, melyek egyes növényekből (szegfűfélékből - Caryophyllaceae; fészkesvirágzatúakból - Asteraceae, Compositae) rovarok szervezetébe jutva vedlési hormonok szerepét töltik be. Emlősöknél gyakran anabolizáló hatásúak és ezáltal adaptogének.