Funkcionális

Az egészségmegőrzés mára külön tudományággá nőtte ki magát, melynek egyik eleme a korszerű táplálkozás lett.

A nemzetközi trendeknek megfelelően megszületett a funkcionális élelmiszer fogalma, melyek fogyasztásával nagyban hozzájárulhatunk egészségünk megóvásához.

A funkcionális élelmiszer - a European Commission Concerted Action on Functional Food Science meghatározása szerint - a megfelelő táplálkozásélettani hatásokon felül más pozitív hatást is gyakorol a szervezetre: az egészséget növeli, a közérzetet javítja, és/vagy csökkenti bizonyos betegségek kockázatát.

A meghatározás szerint kizárólag élelmiszerek tartozhatnak a kategóriába, tabletták és kapszulák nem.

Előírás még, hogy a szóbanforgó élelmiszer a hétköznapi táplálkozási szokások integráns részét alkossa, és hatása a megszokott napi mennyiség elfogyasztása mellett is megmutatkozzon.

Tágabb értelemben számos élelmiszer lehet funkcionális, ám a kifejezést legtöbbször valamilyen dúsított formával kapcsolatban használjuk.

Legtöbbször vitaminokkal, pre- és probiotikumokkal és egyéb esszenciális alkotókkal dúsítják a termékeket, melyek így azonos mennyiséget elfogyasztva kedvezőbb élettani hatásokat váltanak ki.

Hogyan lesz egy élelmiszer funkcionális?

Ahhoz, hogy egy terméket a funkcionális élelmiszer kategóriába lehessen sorolni, a Élelmiszer és Gyógyszerengedélyeztető Szakhatóság jóváhagyása szükséges, ami csak akkor történik meg, ha az adott funkcionális élelmiszer és a megjelölt kórállapot közötti kölcsönhatást a gyártó megfelelő tudományos bizonyítékokkal támasztja alá. Ez biztonságos szakmai hátteret jelent a vásárlóknak, akik így biztosítékot nyernek az élelmiszer valódi jótékony hatása felől.

Az FDA a bizonyítékok és hatások alapján evidenciakategóriákat állított fel, ahová besorolta a termékeket az alapján, hogy a fogyasztás és a várható biológiai hatás elérése közt milyen erős ok-okozati összefüggés mutatható ki (nagyon erős, közepesen erős, erős, gyengétől közepesen erősig, gyenge).

Néhány példa a funkcionális élelmiszerekre:

A teljes kiőrlésű zabkészítményekben található béta-glükán oldható rost csökkenti a koleszterinszintet. Amennyiben a napi elfogyasztott béta-glükán szint eléri a 3 grammot, úgy nagyon erős evidenciaszintről beszélhetünk.

A szójafehérje csökkenti a koleszterinszintet (napi 25 grammnál nagyobb mennyiség fogyasztása nagyon erős evidenciaszintet jelent). A szója egyéb kedvező hatásai közé tartozik egyes daganatok előfordulásának a csökkentése, a csontsűrűség növelése, a menopauza tüneteinek enyhítése.

Az áfonyaitalok proantocianidineket nagy mennyiségben tartalmazó formái csökkentik a húgyúti fertőzések gyakoriságát, a lefolyást enyhítik (közepes evidencia).

A paradicsom magas likopintartalmának köszönhetően csökkenti számos rosszindulatú daganat kialakulásának rizikóját (prosztata-, méhnyak-, hólyag-, emlőrák, emésztőszervrendszeri daganatok). A hatás a likopin antioxidáns tulajdonságának köszönhető.

A nagy mennyiségű omega-3 zsírsavat tartalmazó halhúsok heti két alkalommal fogyasztva csökkentik a kardiovaszkuláris betegségek előfordulásának rizikóját (erős evidencia).

A joghurtok pre- és probiotikum tartalmuknál fogva jótékony hatást gyakorolnak az emésztésre, csökkentik a vastag- és végbélrák előfordulását.

Ugyanakkor nem szabad arról sem megfeledkeznünk, hogy a táplálkozás- és élelmezéstudományban is megfigyelhetők különböző trendek, melyek egyszer mindenható csodaszerként tekintenek a máskor pellengére állított élelmiszerre, elég, ha a tojásra gondolunk.

Dr. Kónya Judit

Forrás: webbeteg.hu